|
VÖRÖS |
|
Színtartomány
Tartalom
|
Szóképzések » |
|
A 'vörös' szóból képezhető melléknevek, főnevek, igék és határozószók
(pl. vörösködő, vörösülés, vörösözik, vörösítve stb.) |
|
|
|
Szókapcsolatok » |
|
Szóösszetételek, szókapcsolatok, állandó és gyakori jelzős szószerkezetek
(pl. vörös bolygó, vörösgárdisták, vörös Kabos, vörös szalon stb.) |
|
|
|
Faj- és fajtanevek » |
|
Növények, gombák állatok nevei
(pl. vörös csucsor, vöröstönkű fülőke, vörösfülű béka stb.) |
|
|
|
Szólások » |
|
Szólások, Közmondások, Szállóigék-idézetek, Szóláshasonlatok,
Találós kérdések, Mondókák, Nyelvtörők, Tükörmondatok, Földrajzi nevek,
továbbá néhány Vicc, Könyvcím, Filmcím. |
|
|
|
Költők » |
|
A 'vörös' szó előfordulása Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, József Attila,
Kosztolányi Dezső, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós verseiben. |
Előfordulás
|
Szóképzések |
77 |
7. |
Szókapcsolatok |
228 |
1. |
Faj- és fajtanevek |
801 |
3. |
Szólások |
110 |
5. |
Költők |
299 |
8. |
|
|
|
sorrend: |
|
5. |
Nyelv
A 'vörös' szó első írásos nyoma:
1121.
Szó eredete:
Szóhasadással keletkezett, a 'véres' melléknév párja. A 'veres' alakváltozatban is élő szó eredeti jelentése 'véres' volt, színnév értelme a vér színe alapján fejlődött ki.
Egytagú, vörös színt jelentő színnevek (szinonimák):
veres, vér, piros,
bordó, cinóber, karmazsin, krapp, rőt, rubin
Vörös értelemben előtagok:
veres-, vér-, karmazsin-, rőt-, berzseny-
Régies változatok:
veres, berzseny, vörhenyeges, vörhenyes, vörnyeges
Piros/vörös színnevek listája: » |
Kommunikáció
– A 'piros/vörös' szerepe a kommunikációban
|
|
|
|
|
|
|
|