|
Megjegyzések |
|
A színnevek kettős szófajú szavak: melléknevek és főnevek, de mindegyikből további szavakat képezhetünk, újabb mellékneveket és főneveket, továbbá igéket és határozókat is.
Alapszínnév kritériumok
Az alapszínnév-státusz egyik kritériuma, hogy belőle több, különböző szófajú szó származhat. A magyar nyelv képzőrendszere rendkívül gazdag, ezért érdemes feltérképezni, hogy az alapszínnevek esetében milyen mértékű a szóképzés lehetősége. Hipotézisem szerint annál inkább meggyökeresedett a színnév a magyar nyelvben, mennél több képző kapcsolódhat hozzá.
A kritériumokról bővebben: Alapszínnevek és Magyar alapszínnevek
Példamondatok
A képzett szavakat példamondatokkal illusztrálom: amire nem találtam példamondat, (vagyis valószínűleg nem használják) általában nem vettem be a listába. Csekély kivétel van e szabály alól, pl. ha a szó csak valamelyik nagyobb szógyűjteményben szerepel (pl. Czuczor-Fogarasi), és ott sincs példamondat, illetve néhány szaknyelvi terminus tartozik ide.
A példamondatok túlnyomó többségét az interneten kerestem ki. Egyrészt, mert sokkal gyorsabb, hatékonyabb a keresés, mint a nyomtatott szövegben, másrészt itt könnyen elérhető mindenféle stílusréteg: köznyelvi, irodalmi, régies, népnyelvi, sajtó, szleng stb. (Megerősítheti a szó nyelvi státuszát, ha több stílusrétegben is előfordul.) Érdemes megfigyelni, hogy az internetes fórumokon, kommentekben lelt példamondatok szinte az élőbeszéd elevenségében jelennek meg!
Az egészen triviális esetekben magam találtam ki példamondatokat (pl. „Jól áll neked ez a kék sál”), de ezek száma elenyésző.
Az irodalmi idézetek forrását szélesen értelmeztem: nemcsak a kanonizált írók, költők sorait emeltem be, hanem műkedvelő költőkét, lektűr- és slágerszerzőkét is. Azt tartottam legfontosabbnak, hogy a képzett szóalak létező szövegben szerepeljen.
Tekintve, hogy az interneten dinamikusan változnak az adatok (új anyagok kerülnek föl, mások eltűnnek), időben változhat az előfordulások száma, a források helye stb.
Általában megadom a szerzőt, a szövegkörnyezet típusát (cikk, fórum, szaknyelv stb.)
Idegen nyelvű szerzőtől vett példamondatoknál megadom a fordítót. Közlöm a példamondathoz kapcsolódó évszámot is, amennyiben ennek jelentősége lehet.
Helyesírás
Az egybe- és különírás nem a hivatalos helyesírási szabályzatot, hanem a példamondatban előforduló alakot követi („zöld színű”, „zöldszínű”).
A csak csekély mértékben különböző szóalakokat egy címszónak vettem, ugyanígy az ikes igealakokat is („barnál, barnáll, barnállik”).
Jelölések
– Minden címszó előtt egy (10x10 pixel) színes négyzet látható.
– Az idézet eredeti szövegéből kihagyott rövid részeket három pont jelzi.
– A
magyarázatként vagy kiegészítésként beszúrt szavakat szögletes zárójelbe teszem.
– A csillaggal jelzett szóhoz megjegyzést, magyarázatot fűzök a példamondat után.
–
A jobbra mutató nyíl (→) utal arra, hogy az adott szó valahol (akár egy másik színnév oldalán) mint önálló szócikk szerepel.
– Utalás címszavakra: a kettősnyíl karakter (») másik címszóra mutat, pl. három szóból álló kollokáció másik tagjára, szinonimára stb., de rendszerint ugyanazon színnév oldalán. Nem számít bele a címszavak számába. Az ilyen címszó előtt egy színes keretes (üres) négyzet áll.
Index
A Szóképzések gyűjteményét kiegészíti egy Index, mely valamennyi szót, a és a változatokat is betűrendben tartalmazza, ezért itt a címszavak száma (átlagban 5,7%-kal) nagyobb. Az azonos alakú képzett szavak csak egyszer szerepelnek (pl. a 'kékítő' főnév és melléknév is).
Adatok
A tizenhárom alapszínnévből 1033 származékszót találtam (színnevenként átlag 80), ebből (kerekítve):
38% melléknév, 29% főnév, 18% határozó és 15% ige.
(Pl. kékellő,
kékítés, kéken, kéklik)
Az alapszínnév ugyan főnév is, de elsősorban melléknévként használjuk, ezért a listát ezzel kezdem, egyébként ebben a szófajban a „legtermékenyebb” a szóképzés.
A legtöbb szót sorrendben a ZÖLD, KÉK, FEHÉR és SÁRGA szavakból lehet származtatni, a legkevesebbet a BÍBORból.
Sorrend.
Ezek az adatok megerősítik azt a feltevést, hogy a vizsgált tizenhárom színnév valóban alapszínnév funkciót tölt be, mert még a legkevesebb szóképzést megengedő bíborból is 55 képzett szó származtatható.
Szúrópróbaszerűen vizsgáltam más egytagú színneveket is (pl. türkiz, drapp, bordó, rőt, okker), de alig fordulnak elő ezekből képzett szavak, szinte csak az –s képzős alakok léteznek: türkizes, drappos, bordós, rőtes, okkeres stb. Ennek alapján kijelenthető hogy ezek nem felelnek meg az alapszínnév kritériumoknak.
Piros-vörös és bíbor
Ebben a kategóriában a piros-vörös párharc győztese a PIROS (82 címszó), csekély előnyben van a VÖRÖSsel (77) szemben.
A BÍBOR ugyan az utolsó helyen áll a 13 alapszínnév között, de így is 55 szó származik belőle, ami elég magas szám ahhoz, hogy – a szóképzés lehetősége szempontjából – alapszínnévnek tekintsük.
|
melléknév |
főnév |
ige |
határozó |
össz. |
barna |
32 |
24 |
14 |
16 |
86 |
bíbor |
20 |
18 |
9 |
8 |
55 |
fehér |
38 |
23 |
13 |
18 |
92 |
fekete |
29 |
21 |
11 |
12 |
73 |
kék |
37 |
26 |
12 |
19 |
94 |
lila |
26 |
17 |
9 |
13 |
65 |
narancs |
18 |
19 |
10 |
9 |
56 |
piros |
34 |
22 |
11 |
15 |
82 |
rózsaszín |
26 |
18 |
13 |
11 |
68 |
sárga |
35 |
27 |
13 |
17 |
92 |
szürke |
31 |
25 |
15 |
16 |
87 |
vörös |
28 |
23 |
12 |
14 |
77 |
zöld |
42 |
35 |
12 |
17 |
106 |
össz. |
396 |
298 |
154 |
185 |
1033 |
átlag |
30,5 |
22,9 |
11,8 |
14,2 |
79,5 |
% |
38,3% |
28,8% |
14,9% |
17,9% |
100% |
A kövér betűkkel szedett szám abban az alkategóriában (oszlopban) a legnagyobb.
Az alapszínnevek sorrendje a Szóképzések kategóriában:
1. |
zöld |
106 |
2. |
kék |
94 |
3. |
fehér |
92 |
3. |
sárga |
92 |
4. |
szürke |
87 |
5. |
barna |
86 |
6. |
piros |
82 |
7. |
vörös |
77 |
8. |
fekete |
73 |
9. |
rózsaszín |
68 |
10. |
lila |
65 |
11. |
narancs |
56 |
12. |
bíbor |
55 |
|
|
|
|
|
1033 |
|
Átlag: 79,5; Szórás = 14,9; Relatív szórás = 18,7% |
|
|
|
|
|
|
|
|