|
| PIROS |
 |
Színtartomány
Tartalom
|
Szóképzések » |
|
A 'piros' szóból képezhető melléknevek, főnevek, igék és határozószók
(pl. pirosítandó, pirosozás, piroslik, pirosodva stb.) |
| |
|
|
Szókapcsolatok » |
| |
Szóösszetételek, szókapcsolatok, állandó és gyakori jelzős szószerkezetek
(pl. piros kockás abrosz, piros lámpa, piros pont, piros tojás stb.) |
| |
|
|
Faj- és fajtanevek » |
| |
Növények, gombák állatok nevei
(pl. piros ökörnyelv, piros kígyógomba, pirosfarú kakadu stb.) |
| |
|
|
Szólások » |
| |
Szólások, Közmondások, Szállóigék-idézetek, Szóláshasonlatok,
Találós kérdések, Mondókák, Nyelvtörők, Tükörmondatok, Földrajzi nevek,
továbbá néhány Vicc, Könyvcím, Filmcím. |
| |
|
|
Költők » |
| |
A 'piros' szó előfordulása Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, József Attila,
Kosztolányi Dezső, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós verseiben. |
Előfordulás
| |
| Szóképzések |
82 |
6. |
| Szókapcsolatok |
113 |
6. |
| Faj- és fajtanevek |
346 |
9. |
| Szólások |
143 |
3. |
| Költők |
812 |
4. |
|
|
|
| sorrend: |
|
6. |
Nyelv
A 'piros' szó első írásos nyoma:
1237.
Szó eredete:
Származékszó, egy önállóan nem adatolható szótő -s melléknévképzővel ellátott alakja. A piros eredeti jelentése 'sütés, pirítás következtében vörösessé vált étel' lehetett, csupán később lett a szín neve.
Egytagú, piros színt jelentő színnevek (szinonimák):
vörös, veres, skarlát, cinóber, korall, rubin
Piros értelemben előtagok:
skarlát-, cinóber-, korall-, rubin-
Régies változatok:
?
Piros/vörös színnevek listája: » |
Kommunikáció
– A 'piros/vörös' szerepe a kommunikációban
|
|
|
|
 |
|
|
|
