Bevezető
A Színnév – Színszótár c. weboldalam megjelenése (2005) után több olvasóm hiányolt egy „szótárat”, melyben a színnevek szókapcsolatokban, szálásokban szerepelnek.
Most evvel a weboldallal próbálom teljesíteni ezt a kívánságot, és pótolni a hiányt.

Célok:

E tanulmánynak ill. gyűjteménynek több célja van:
  1. Összegyűjteni a magyar alapszínnevek előfordulásait különböző nyelvi összefüggésekben.
  1. A gyűjtemény adatainak kvantitatív elemzése után megállapítani az egyes alapszínnevek előfordulási sorrendjét a nyelvben.
  1. A 'piros' és 'vörös' kérdése.
  1. A ’bíbor’ alapszínnév-hipotézis.

Alapszínnév kritériumok

Az alapszínnevekről a Szín+kommunikáció c. weboldalon írtam:
Alapszínnevek és Magyar alapszínnevek (2015)


1. A magyar alapszínnevek előfordulásai különböző nyelvi összefüggésekben

A nyelvi összefüggések öt kategóriáját határoztam meg, ezekben gyűjtöttem az előfordulásokat és példákat.

1.1. Szóképzések
A színnevek  kettős szófajú szavak: melléknevek és főnevek, de mindegyikből további szavakat képezhetünk, újabb mellékneveket és főneveket, továbbá igéket és határozókat is.

1.2. Szókapcsolatok
Szóösszetételek, szókapcsolatok, állandó és gyakori jelzős szószerkezetek. Olyan szókapcsolatok gyűjteménye, melyek két vagy három szóból állnak, ebből az egyik (rendszerint valamelyik előtag) egy alapszínnév.

1.3. Faj- és fajtanevek
Magyar növény-, gomba- és állatnevek gyűjteménye, melyekben az egyik szó, a jelzői előtag alapszínnév. Magában foglalja a magyar szaknyelvi, köznyelvi, kereskedelmi, gasztronómiai, népi, tájnyelvi, régies és szleng elnevezéseket, valamint a társneveket és névváltozatokat is.

1.4. Szólások ...
Alapszínnevek tágabb kontextusban, mondatba ágyazva jelennek meg: szólásokban, közmondásokban, szállóigékben, gyermekszövegekben és nyelvi játékokban.
Itt helyeztem el a szóláshasonlatokat és földrajzi neveket is, mert ezekből (viszonylag) kevés van, nem volt érdemes új kategóriát nyitni nekik.

1.5. Költők
Alapszínnevek tágabb kontextusban, nagy költőink verseiben*. Tíz költőt választottam: Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, József Attila, Kosztolányi Dezső, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós. Az interneten fellelhető műveikből kigyűjtöttem az alapszínneveket tartalmazó sorokat.
*prózai művekben nem kerestem.  


2. Az alapszínnevek előfordulási sorrendje

Hipotézisem szerint, mennél több előfordulása található egy alapszínnévnek, annál mélyebben beágyazott („szervült”) a nyelvben.

A kvantitatív értékelés módszere:
Mind az öt kategóriában kialakult a 13 alapszínnév sorrendje. Mivel az egyes kategóriákban elért számokat nem lehet összeadni (vagyis pl. a színnévből képzett igék számát nem lehet összeadni az adott színű gombákéval, vagy a színnevet tartalmazó szólásokéval), ezért a „sorrendek sorrendje” lehet a releváns mutató. Ez úgy áll elő, hogy összeadjuk a helyezéseket és mennél kisebb ez a szám, annál elébb áll a sorrendben, vagyis annál mélyebb az alapszínnév „szervültsége”.  


2.1. Sorrend a Szóképzések kategóriában:

1. zöld 106
2. kék 94
3. fehér 92
3. sárga 92
4. szürke 87
5. barna 86
6. piros 82
7. vörös 77
8. fekete 73
9. rózsaszín 68
10. lila 65
11. narancs 56
12. bíbor 55
Összesen: 1033;   Átlag: 79,5;   Szórás = 14,9;   Relatív szórás = 18,7%


2.2. Sorrend a Szókapcsolatok kategóriában:

1. vörös 228
2. zöld 219
3. fehér 203
4. fekete 199
5. kék 149
6. piros 113
7. sárga 110
8. szürke 77
9. barna 73
10. rózsaszín 68
11. bíbor 67
12. narancs 48
13. lila 37
Összesen: 1591;   Átlag: 122,4;   Szórás = 66,3;   Relatív szórás = 54,2%


2.3. Sorrend a Faj- és fajtanevek kategóriában:

1. sárga 877
2. fehér 834
3. vörös 801
4. fekete 678
5. kék 573
6. zöld 464
7. szürke 445
8. barna 425
9. piros 346
10. rózsaszín 168
11. narancs 149
12. lila 143
13. bíbor 142
Összesen: 6045;   Átlag: 465,0;   Szórás = 261,4;   Relatív szórás = 56,2%


2.4. Sorrend a Szólások kategóriában:

1. fehér 207
2. fekete 196
3. piros 143
4. zöld 113
5. vörös 110
6. kék 88
7. sárga 81
8. szürke 49
9. barna 31
10. bíbor 24
11. lila 23
12. rózsaszín 22
13. narancs 0
Összesen: 1087;   Átlag: 83,6;   Szórás = 65,0;   Relatív szórás = 77,8%  


2.5. Sorrend a Költők kategóriában:

1. fehér 1142
2. fekete 887
3. zöld 826
4. piros 812
5. kék 739
6. sárga 496
7. barna 378
8. vörös 299
9. szürke 230
10. bíbor 125
11. rózsaszín 105
12. lila 80
13. narancs 14
Összesen: 6133;   Átlag: 471,8;   Szórás = 356,2;   Relatív szórás = 75,5%


Adatok kategóriánként:

 
címszó
összesen
átlag
szórás
relatív szórás
Szóképzések
1033
79,5
14,9
18,7%
Szókapcsolatok
1591
122,4
66,3
54,2%
Faj- és fajtanevek
6045
465,0
261,4
56,2%
Szólások
1087
83,6
65,0
77,8%
Költők
6133
471,8
356,2
75,5%

Összesen 15889 címszó, színnevenként átlag 1222,2. A relatív szórás átlaga: 56,5 %.


A „sorrendek sorrendje”:

 
sorszámainak
összege az öt kategóriában

Sorrend
fehér 10 1.
zöld 16 2.
fekete 20 3.
kék 23 4.
sárga 24 5.
vörös 24 5.
piros 28 6.
szürke 36 7.
barna 39 8.
rózsaszín 52 9.
bíbor 54 10.
lila 58 11.
narancs 59 12.

Magyar nyelvi környezetben a leggyakrabban előforduló színnév a FEHÉR, ezt a ZÖLD, FEKETE és KÉK követi. Az 5. helyen holtverseny van (SÁRGA és VÖRÖS), mindjárt utánuk jön a PIROS. Ezek az „erős beágyazottságú” alapszínnevek. Valamennyi kategóriában, –különböző sorrendben–, a RÓZSASZÍN - BÍBOR - LILA - NARANCS az utolsó, ezek a „leggyengébb” színnevek.  

A sorszámok összege alapján 4 csoportra oszthatjuk az alapszínneveket „beágyazottságát”:

5-20 között: erős fehér, zöld
20-30 között: erős-közepes fekete, kék, sárga, vörös, piros
30-50 között: közepes szürke, barna
50-65 között: gyenge rózsaszín, bíbor, lila, narancs

Ha össze lehetne adni a vörös és piros előfordulásait, magasan az első helyen végezne (kivéve a Költők kategóriát).


3. A ’piros’ és ’vörös’ kérdése


Már vagy száz éve zajlik egy vita a magyar, sőt külföldi nyelvészek körében, hogy a ’piros’ és ’vörös’ közül melyik az elsődleges, melyik az „igazi” alapszínnév.

A vitát nem döntötte el B.Berlin és P.Kay tanulmánya* sem, mely 11 lexikalizált alapszínnevet rögzít, (white, black, red, yellow, blue, green, brown, grey/gray, purple, orange, pink), és ahol természetesen –az angol nyelv sajátosságának megfelelően– egyetlen színnév szerepel a vörös/piros tartományra.

*Berlin, Brent – Kay, Paul (1999)
Basic Color Terms – Their Universality and Evolution.
Berkeley and Los Angeles, University of California Press.
Első megjelenés: 1969.


A tanulmány említ néhány kivételt, ahol elméletük nem érvényesül maradéktalanul, de a magyar ikerszínneveket nem, pedig nyilvánvalóan a kivételek közé tartozik a vörös/piros esete is!

A két színnév összevetését a Színkommunikáció c. weboldalam (2015) egyik fejezetében végeztem el, most is érvényesnek tartom az ott megfogalmazott hipotézisemet:

a vörös az elsődleges alapszínnév, és a piros ennek a prototípusa vagy fokális színe („a legvörösebb vörös”).


Az öt kategóriában a következő adatokat találjuk:

A Szóképzések, Szólások és Költők kategóriában a PIROS áll a VÖRÖS előtt, míg a Szókapcsolatok és a Faj- és fajtanevek kategóriában a VÖRÖS előzi a PIROSat. (A Szókapcsolatokban a vörös kategóriaelső.) Ugyanakkor a Sorrendek sorrendjében a VÖRÖS áll előbb, az ötödik helyen, a PIROS pedig a hatodikon.

Gyűjtésemből kiderül, hogy mind a két színnév megfelel az alapszínnév-kritériumoknak, és legfeljebb az elsőség lehet a kérdés. Megállapítható, hogy –kvantitatív módszerrel vizsgálva– a két színnév egyenrangú.


4. A ’bíbor’ alapszínnév-hipotézis

A bíbort szigorú nyelvi kritériumok alapján nem tartják alapszínnévnek a magyar nyelvben, mert kissé régies, irodalmi, szaknyelvi – vagyis nem egyértelműen köznyelvi szó. Kevésbé szigorúan és feltételesen azonban alapszínnévnek tekinthetjük: nyelvi összefüggésekben hasonlóan viselkedik, mint a „vitathatatlan” alapszínnevek, és ha kisebb számban és szűkebb körben is, de mindegyik funkcióban előfordul.

A kreatív-vizuális szakterületeken (képző-, iparművészet, dizájn, grafika, nyomdászat stb.) jól ismerik a szót, e területeken nem is nélkülözhető, mert egy fontos színtartomány* neve. A természettudományokban (biológia, ásványtan, optika stb.) általában szabályozzák az elnevezéseket, melyekben igen gyakoriak a színnevek, ott a bíbor is sokszor előfordul. Az ún. „átlagembernek” azonban jó, ha a passzív szókincsében szerepel: ez a bíbor legfőbb hiányossága, emiatt lehet vita tárgya alapszínnév státusza.
*Színtartomány: a színtudományban 6-10 között rögzítik a főszínek számát, ezek egyike a bíbor. Link1 », Link2 », Link3 »

A magyar nyelv alapszínneveinek (a vörös/piros mellett) a bíbor a másik kivétele: a bíbor a lilával együtt megfelel az angol purple-nek.
Más szóval: a kék és vörös közötti színtartományt (purple) két szegmensre bontjuk a magyarban, a lilára és a bíborra: a lila a kékhez, a bíbor a vöröshöz közelebbi szín.
(Erről ld. az egyik előző oldalon lévő összehasonlítást.)


Angol és magyar alapszínnevek a bíbor tartomány közelében


A magyar bíbor szó eredete homályba vész, nem zárható ki, de a Történeti Etimológiai Szótár (TESz I. 1967:295) szerint nem bizonyított a porphyr-ból ill. purpureus-ból való származása. Első írásos nyoma 1181, és legalább a 16.század óta használják színnévként:

Függnek a drága ruhák, bíbor szinezetre befestve,
tiszta selyemköntös, szép, ragyogó köpenyek
– Nagyszombati Márton, 1523


Gyűjteményemből kiderül, hogy a bíbor a tizedik az alapszínnevek előfordulási sorrendjében, vagyis nem a „leggyengébb”, továbbá mind az öt kategóriában szerepel.

* * *

Tanulmányomban azt próbálom bizonyítani, hogy a magyar nyelvben
12 színtartomány és ennek 13 neve van.

Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Tartalom (Site map)  |  Magamról  |  Jogi nyilatkozat  |  Email  | 
Utolsó tartalmi frissítés: 2017.10.31.