Bevezető

SZÍNEK

BARNA

BÍBOR

MEGJEGYZÉSEK

• Szóképzések

• Szókapcsolatok

• Faj- és fajtanevek

• Szólások

• Költők

Irodalom és források

Tartalom (Site map)

Nyitóoldal

Bevezető

A Színnév – Színszótár c. weboldalam megjelenése (2005.) után több olvasóm hiányolt egy „szótárat”, melyben a színnevek szókapcsolatokban, szálásokban szerepelnek.
Most evvel a weboldallal próbálom pótolni a hiányt.

Célok:

E tanulmánynak ill. gyűjteménynek több célja van:

Összegyűjteni a magyar alapszínnevek előfordulásait különböző nyelvi összefüggésekben.

A gyűjtemény adatainak kvantitatív elemzése után megállapítani az egyes alapszínnevek előfordulási sorrendjét a nyelvben.

A 'piros' és 'vörös' kérdése.

A ’bíbor’ alapszínnév-hipotézis.

Alapszínnév kritériumok

Az alapszínnevekről a Szín+kommunikáció c. weboldalamon írtam:
Alapszínnevek és Magyar alapszínnevek (2015.)

1. A magyar alapszínnevek előfordulásai különböző nyelvi összefüggésekben

A nyelvi összefüggések öt kategóriáját határoztam meg, ezekben gyűjtöttem az előfordulásokat és példákat.

1.1. Szóképzések
A színnevek kettős szófajú szavak: melléknevek és főnevek, de mindegyikből további szavakat képezhetünk, újabb mellékneveket és főneveket, továbbá igéket és határozókat is.
Előfordulások száma: 1033

1.2. Szókapcsolatok
Szóösszetételek, szókapcsolatok, állandó és gyakori jelzős szószerkezetek. Olyan szókapcsolatok gyűjteménye, melyek két vagy három szóból állnak, ebből az egyik (rendszerint valamelyik előtag) egy alapszínnév.
Előfordulások száma: 1591

1.3. Faj- és fajtanevek
Magyar növény-, gomba- és állatnevek gyűjteménye, melyekben az egyik szó, a jelzői előtag alapszínnév. Magában foglalja a magyar szaknyelvi, köznyelvi, kereskedelmi, gasztronómiai, népi, tájnyelvi, régies és szleng elnevezéseket, valamint a társneveket és névváltozatokat is.
Előfordulások száma: 6045

1.4. Szólások ...
Alapszínnevek tágabb kontextusban, mondatba ágyazva jelennek meg: szólásokban, közmondásokban, szállóigékben, gyermekszövegekben és nyelvi játékokban.
Itt helyeztem el a szóláshasonlatokat és földrajzi neveket is, mert ezekből (viszonylag) kevés van, nem volt érdemes új kategóriát nyitni nekik.
Előfordulások száma: 1087

1.5. Költők
Alapszínnevek tágabb kontextusban, nagy költőink verseiben*. Tíz költőt választottam: Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, József Attila, Kosztolányi Dezső, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós. Az interneten fellelhető műveikből kigyűjtöttem az alapszínneveket tartalmazó sorokat.
Előfordulások száma: 6133
*prózai művekben nem kerestem.

2. Az alapszínnevek előfordulási sorrendje

Hipotézisem szerint, mennél több előfordulása található egy alapszínnévnek, annál mélyebben meggyökeresedett („szervült”) a nyelvben.

A kvantitatív értékelés módszere:
Mind az öt kategóriában kialakult a 13 alapszínnév sorrendje. Mivel az egyes kategóriákban elért számokat nem lehet összeadni (vagyis pl. a színnévből képzett igék számát nem lehet összeadni az adott színű gombákéval, vagy a színnevet tartalmazó szólásokéval), ezért a „sorrendek sorrendje” lehet a releváns mutató. Ez úgy áll elő, hogy összeadjuk a helyezéseket és mennél kisebb ez a szám, annál elébb áll a sorrendben, vagyis annál mélyebb az alapszínnév „beágyazottsága”.

2.1. Sorrend a Szóképzések kategóriában:

1.	zöld	106
2.	kék	94
3.	fehér	92
3.	sárga	92
4.	szürke	87
5.	barna	86
6.	piros	82
7.	vörös	77
8.	fekete	73
9.	rózsaszín	68
10.	lila	65
11.	narancs	56
12.	bíbor	55

Összesen: 1033; Átlag: 79,5; Szórás = 14,9; Relatív szórás = 18,7%

2.2. Sorrend a Szókapcsolatok kategóriában:

1.	vörös	228
2.	zöld	219
3.	fehér	203
4.	fekete	199
5.	kék	149
6.	piros	113
7.	sárga	110
8.	szürke	77
9.	barna	73
10.	rózsaszín	68
11.	bíbor	67
12.	narancs	48
13.	lila	37

Összesen: 1591; Átlag: 122,4; Szórás = 66,3; Relatív szórás = 54,2%

2.3. Sorrend a Faj- és fajtanevek kategóriában:

1.	sárga	877
2.	fehér	834
3.	vörös	801
4.	fekete	678
5.	kék	573
6.	zöld	464
7.	szürke	445
8.	barna	425
9.	piros	346
10.	rózsaszín	168
11.	narancs	149
12.	lila	143
13.	bíbor	142

Összesen: 6045; Átlag: 465,0; Szórás = 261,4; Relatív szórás = 56,2%

2.4. Sorrend a Szólások kategóriában:

1.	fehér	207
2.	fekete	196
3.	piros	143
4.	zöld	113
5.	vörös	110
6.	kék	88
7.	sárga	81
8.	szürke	49
9.	barna	31
10.	bíbor	24
11.	lila	23
12.	rózsaszín	22
13.	narancs	0

Összesen: 1087; Átlag: 83,6; Szórás = 65,0; Relatív szórás = 77,8%

2.5. Sorrend a Költők kategóriában:

1.	fehér	1142
2.	fekete	887
3.	zöld	826
4.	piros	812
5.	kék	739
6.	sárga	496
7.	barna	378
8.	vörös	299
9.	szürke	230
10.	bíbor	125
11.	rózsaszín	105
12.	lila	80
13.	narancs	14

Összesen: 6133; Átlag: 471,8; Szórás = 356,2; Relatív szórás = 75,5%

Adatok kategóriánként:

	címszó összesen	átlag	szórás	relatív szórás
Szóképzések	1033	79,5	14,9	18,7%
Szókapcsolatok	1591	122,4	66,3	54,2%
Faj- és fajtanevek	6045	465,0	261,4	56,2%
Szólások	1087	83,6	65,0	77,8%
Költők	6133	471,8	356,2	75,5%

Összesen 15889 címszó, színnevenként átlag 1222,2. A relatív szórás átlaga: 56,5 %.

A „sorrendek sorrendje”:

	sorszámainak összege az öt kategóriában	Sorrend
fehér	10	1.
zöld	16	2.
fekete	20	3.
kék	23	4.
sárga	24	5.
vörös	24	5.
piros	28	6.
szürke	36	7.
barna	39	8.
rózsaszín	52	9.
bíbor	54	10.
lila	58	11.
narancs	59	12.

A magyar nyelvben a legtágabb nyelvi összefüggésben előforduló színnév a FEHÉR, ezt a ZÖLD, FEKETE és KÉK követi. Az 5. helyen holtverseny van (SÁRGA és VÖRÖS), mindjárt utánuk jön a PIROS. Ezek az „mély beágyazottságú” alapszínnevek. Valamennyi kategóriában, –különböző sorrendben–, a RÓZSASZÍN - BÍBOR - LILA - NARANCS az utolsó, ezek a „leggyengébb” színnevek.

A sorszámok összege alapján 4 csoportra oszthatjuk az alapszínnevek „beágyazottságát”:

5-20 között:	erős	fehér, zöld
20-30 között:	erős-közepes	fekete, kék, sárga, vörös, piros
30-50 között:	közepes	szürke, barna
50-65 között:	gyenge	rózsaszín, bíbor, lila, narancs

Ha össze lehetne adni a vörös és piros előfordulásait, magasan az első helyen végezne (kivéve a Költők kategóriát).

3. A ’piros’ és ’vörös’ kérdése

Már vagy száz éve zajlik egy vita a magyar, sőt külföldi nyelvészek körében, hogy a ’piros’ és ’vörös’ közül melyik az elsődleges, melyik az „igazi” alapszínnév.

A vitát nem döntötte el B.Berlin és P.Kay tanulmánya* sem, mely 11 lexikalizált alapszínnevet rögzít, (white, black, red, yellow, blue, green, brown, grey/gray, purple, orange, pink), és ahol természetesen –az angol nyelv sajátosságának megfelelően– egyetlen színnév szerepel a vörös/piros tartományra.

*Berlin, Brent – Kay, Paul (1999)
Basic Color Terms – Their Universality and Evolution.
Berkeley and Los Angeles, University of California Press.
Első megjelenés: 1969.

A két színnév összevetését a Színkommunikáció c. weboldalam (2015.) egyik fejezetében végeztem el, most is érvényesnek tartom az ott megfogalmazott hipotézisemet:

a vörös az elsődleges alapszínnév, a piros ennek a prototípusa vagy fokális színe: „a legvörösebb vörös”.

Az öt kategóriában a következő adatokat találjuk:

A Szóképzések, Szólások és Költők kategóriában a PIROS áll a VÖRÖS előtt, míg a Szókapcsolatok és a Faj- és fajtanevek kategóriában a VÖRÖS előzi a PIROSat. (A Szókapcsolatokban a vörös kategóriaelső.) Ugyanakkor a „Sorrendek sorrendjében” a VÖRÖS áll előbb, az ötödik helyen, a PIROS pedig a hatodikon.

Gyűjtésemből kiderül, hogy mind a két színnév megfelel az alapszínnév-kritériumoknak, és legfeljebb az elsőség lehet a kérdés. Megállapítható, hogy –kvantitatív módszerrel vizsgálva– a két színnév egyenrangú.

4. A ’bíbor’ alapszínnév-hipotézis

Szigorú nyelvi kritériumok alapján a bíbort nem tartják alapszínnévnek a magyar nyelvben, mert kissé régies, irodalmi, szaknyelvi – vagyis nem egyértelműen köznyelvi szó. Kevésbé szigorúan és feltételesen azonban alapszínnévnek tekinthetjük: nyelvi összefüggésekben hasonlóan viselkedik, mint a „vitathatatlan” alapszínnevek, és ha kisebb számban és szűkebb körben is, de mindegyik funkcióban előfordul.

A kreatív-vizuális szakterületeken (képző-, iparművészet, dizájn, grafika, nyomdászat stb.) jól ismerik a szót, e területeken nem is nélkülözhető, mert egy fontos színtartomány* neve. A természettudományokban (biológia, ásványtan, optika stb.) általában szabályozzák az elnevezéseket, melyekben igen gyakoriak a színnevek, ott a bíbor is sokszor előfordul. Az ún. „átlagembernek” azonban jó, ha a passzív szókincsében szerepel: ez a bíbor legfőbb hiányossága, emiatt lehet vita tárgya alapszínnév státusza.
*Színtartomány: a színtudományban 6-10 között rögzítik a főszínek számát, ezek egyike a bíbor. Link1 », Link2 », Link3 »

A magyar nyelv alapszínneveinek (a vörös/piros mellett) a bíbor a másik kivétele: a bíbor a lilával együtt megfelel az angol purple-nek.
Más szóval: a kék és vörös közötti színtartományt (purple) két szegmensre bontjuk a magyarban, a lilára és a bíborra: a lila a kékhez, a bíbor a vöröshöz közelebbi szín.
(Erről ld. az összehasonlítást.)

Angol és magyar alapszínnevek a bíbor tartomány közelében

A magyar bíbor szó eredete homályba vész, nem zárható ki, de a Történeti Etimológiai Szótár (TESz I. 1967:295) szerint nem bizonyított a porphyr-ból ill. purpureus-ból való származása. Első írásos nyoma 1181, és legalább a 16.század óta használják színnévként:

Függnek a drága ruhák, bíbor szinezetre befestve,
tiszta selyemköntös, szép, ragyogó köpenyek
– Nagyszombati Márton, 1523

Gyűjteményemből kiderül, hogy a bíbor a tizedik az alapszínnevek előfordulási sorrendjében, vagyis nem a „leggyengébb”, továbbá mind az öt kategóriában szerepel.

* * *

Tanulmányomban azt próbálom bizonyítani, hogy a magyar nyelvben
12 színtartomány és ennek 13 neve van.

Megjegyzések:
Szóképzések | Szókapcsolatok | Faj- és fajtanevek | Szólások | Költők

Nem kereskedelmi oldal | Non-commercial website

Tartalom (Site map) | Magamról | Jogi nyilatkozat | Email |

Utolsó tartalmi frissítés: 2018.4.